Apák és anyák áldott állapotban - A várandósság időszaka

A Szakértő válaszol:

Kérdés:

Ha jól tudom, Ön hosszú évek óta foglalkozik többek között a gyermekek - már magzati kortól meglévő mentális és érzelmi életével is?

Az lenne az első kérdésem, hogy valóban fontos, és jó dolog-e az, ha a szülők rendszeresen kommunikálnak az anyaméhben fejlődő magzattal?

Válasz:

Természetesen rendkívül fontos, hogy a szülők mihamarabb elkezdjenek kommunikálni a fejlődő magzattal. Talán meglepően hangzik, de ez nemcsak a pici érdeke. Az ilyen foglalatosság kezdettől fogva erősíti a család kohéziós erejét, a szülőkben ébredő felelősség növekedését, különösen első gyermekes szülők esetében, és nem utolsó sorban a férj – a leendő apuka – bevonását ebbe a különleges folyamatba. Az édesanya ugyanis nem tud nem kommunikálni a magzatával, hiszen ők egy testben vannak 9 hónapon keresztül, míg az édesapa, ha erre a feleség nem figyel, sokszor hosszú ideig kirekesztve érzi magát ebből a meghitt kapcsolatból. Visszatérve a magzatra (később csecsemőre, majd kisgyermekre) pedig, nyilvánvaló, ma már a tudományos kutatások mind ezt bizonyítják, hogy ami az első 9 hónapban, majd az első 3 évben éri őt behatásként, az meghatározó lesz egész életében. Bármilyen trauma, amellyel ezen idő alatt szembesül, rendkívül hosszú időt igényel majd a későbbiekben, hogy végleg kitisztulhasson a felnőtt ember tudatából és elveszítse az addigi meghatározó szerepét. Tehát nem elég pusztán a kommunikáció fontosságát hangsúlyoznunk, hanem ki kell emelnünk annak minőségét is! Mindenképpen legyen nyugodt, szeretetteljes, életkedvet sugárzó, és feltétel nélkül elfogadó a fejlődő kicsi lény felé! Ez volna az ideális indítás az élethez minden egyes emberi lény számára, ahhoz, hogy fel legyen vértezve az élet viharaival szemben, hogy a kihívásokra mindig bátran meg tudjon felelni! Éppen ezért óriási a szülők, különösen az édesanya felelőssége. A kezében van a jövő generációjának sorsa. Jobban mondva a pocakjában.

Kérdés:

A második kérdésem ezzel kapcsolatban pedig az, hogy a zeneválasztásnál illetve a hallgatási hangerőnél ügyeljünk-e arra, hogy a magzat idegrendszere nyilvánvalóan rendkívül érzékeny és sérülékeny? Vagy elég az, ha az adott zene típusa megfelel a szülők ízlésének, illetve nem zavaró a hangerő? Gondolok itt például a Heavy Metal-ra.

Válasz:

Természetesen az előző válaszból következik, hogy nagyon nagy annak a jelentősége, vajon milyen stílusú zenét és milyen hangerővel hallgatunk. Semmiképpen sem javasolt a heavy metal, egyébként a felnőtt szervezetre is káros a hatása. Ennél azonban jóval specifikusabban is meghatározható, mi tesz jót a fejlődő magzatoknak és kisbabáknak. Egyértelműen kimutatott tény a zeneterápia tudományában, hogy Mozart zenéje gyógyítólag hat minden emberre, a babákra pedig különösen. Javasoltak a menüettek, de akár „A varázsfuvola” című operája is. Ezen túl minden kellemes, lágy dallam segíti a harmonikus fejlődést. Természetesen a zene is csak akkor fejti ki gyógyító, regeneráló, harmonizáló hatását, ha az otthon hangulata nyugodt, kiegyensúlyozott és békés. Legelsősorban erről kell gondoskodnia a felelősségteljes szülőknek! A gyermekek, és így a magzatok is rendkívül érzékenyek a környezetük hangulatára. Sosem azon van a hangsúly, hogy mit mond a szülő – bár ez sem elhanyagolható tényező -, hanem azon, hogy a mondanivalója azonos-e azzal, ahogy ő éli az életét. Csakis a példa által lehet tanítani. A gyermekeknek nem lehet hazudni. Így van ez már magzati korban is. Törekedjünk a valódi, mély harmóniára önmagunkban és a környezetünkben is! Ennél nagyobb ajándékot nem is adhatnánk születendő gyermekünknek.

Kérdés:

Valóban igaz-e az, hogy az apuka mély hangja ösztönösen megnyugtató a baba számára?

Válasz:

A kérdést talán érdemes volna pontosítani. Ha leszűkítenénk akár a mély, akár más regiszterú hangokra, melyek megnyugtatólag hathatnak a babára, érdemtelenül kizárnánk egyes apukákat a körből. A lényeg máshol van. Bármilyen fekvésű is az édesapa hangja, amennyiben erőt, támaszt, nyugalmat, egyensúlyt, és alapvetően a baba és a mama iránti szeretetet áraszt, a gyermek biztonságban fogja magát érezni az édesanya pocakjában éppúgy, mint később a világban is. Ez a világ kezdetekben csak a babaszobára, majd az egész lakásra, aztán arra a pár utcára terjed ki, ahova a mama sétálni és játszani viszi a gyermeket, míg aztán a növekedése során megismerkedik majd más városokkal, országokkal, esetleg földrészekkel is. A férfi, vagyis jelen esetben az édesapa dolga az, hogy megadja a pozitív impulzust a gyermekének már ebben a korai szakaszban: a „biztonságos és szép hely ez a Föld, és csodálatos dolog itt élni” impulzusát! Ha a hangjában ez tükrőződik, megalapozta a kisgyermek bátor hozzáállását az élethez. Ez pedig életbevágóan fontos mindenki számára.

Kérdés:

Végezetül a negyedik kérdésem az lenne, hogy tényleg igaz-e az, hogy ha a magzattal minden nap ugyanabban az időben, elalvás előtt, ugyanazt a megnyugtató zenét hallgattatjuk, akkor ez a zene, a születés után, segíteni fogja a zökkenőmentes esti elalvásában a babát, mert emlékszik majd rá?

Válasz:

A baba mindenre emlékszik, természetesen ez nem ugyanaz a fajta emlékezet, amire egy felnőtt ember esetében gondolhatunk. Mindenesetre a zenének nagyon sok pozitív hatása van, melyek közül az egyik a megnyugtató, csillapító hatás, amennyiben a megfelelő zenét választjuk. Kiváló példa erre a gregorián zene. Ahogy a gyermek megszületik, az alvás-ébrenlét ciklusa megváltozik. Rendkívül egyéni, ahogy a kisbabák alvási szokásai kialakulnak. Az alvásukat nagyon sok tényező befolyásolhatja, melyek közül csak az egyik a zene megfelelő használata. Ha minden egyéb zavaró hatást kiküszöböltünk már, akkor természetesen nagyon jól alkalmazható az altatás esetében is a zeneterápia összes vívmánya.

Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is!

www.azebredesszinhaza.com